Pipishegy Repülőtér


Rádió frekvencia:                                   124,900 MHz
Pályák:                                                           145° – 325°                                                                                                                                                      760m x 120m    füves
GPS koordináták:                                 É 47°48,9′  K 19°58,7′
Tengerszint feletti magasság: 389 m (145-ös küszöb)
                                                                        350 m (pálya közepénél)
                                                                       362 m (325-ös küszöb)
Terhelés:                                                15/1.5
Időjárási minimum:                       normál VFR
Időjárási infó:                                   https://www.met.hu/

Figyelmeztetés:  A pályaközép kereszttengelyétől 33-as irányban                                                               ~10%-osan emelkedik a pálya             

Üzemelés:

Üzemanyag:        előzetes egyeztetés alapján csak kölcsön
Karbantartás:   előzetes egyeztetés alapján

Megjegyzések: 

1.Csak nappali VFR repülés folytatható.
2.A repülőtér légterében kedvező időjárás esetén hullámrepülés is végrehajtható külön szabályok szerint.
3. Mátrafüred felé berepülni TILOS!
4. LH-G30

5. Hétvégeken vitorla üzem

Tárolás:              Hangár: van.
Nyűgözés:       van.

Elnök:  Horváth László
                Tel:

 

Rólunk

Honvéd Repülőklub Gyöngyös

Tisztelt Repülőbarát!

Honvéd Repülőklub Gyöngyös több évtizedes múltra visszatekintő repülőklub. Bázisunk a Gyöngyös-Pipishegyi sportrepülőtéren található. Jogelődeink 1930-as évek óta valamint a rendszerváltás előtti időszakban a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) alatt működtek és meghatározó szerepet játszottak a régió sportrepülésében valamint fiatal pilótajelöltek előképzésében. Küldetésünk az idő előrehaldtával sem változott. Céljaink között továbbra is az egyik fő szempont, hogy a jelen és jövő nemzedék fiataljainak és mindazok részére akik érdeklődnek az aviatika, és sportrepülés iránt lehetőséget biztosítsunk, hogy a vitorlázó repülésen keresztül megismerhessék és elsajátíthassák a repülést mint sportot, a repülőgépvezetés alapjait illetve önálló repülőgépvezetői engedélyt szerezhessenek.
Céljaink, lehetőségeink szélesebb körben történő megismertetése celjából folyamatosan keressük az együttműködési lehetőségeket valamint partneri, baráti kapcsolatok kialakítását Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szeretnénk lehetőséget és ötletet adni kirándulások uticéljához, programjaihoz, valamint lehetőséget, helyszint biztosítani külömböző táborok, céges rendezvények, csapatépítő tréningek lebonyolításához.
Az érdeklődők megismerhetik a repülést mint életstílust, élményét és sportot, a festői szépségű Mátrát és környékét, valamint az ország egyik legszebb fekvésű repülőterét a Gyöngyös-Pipishegyi repülőteret és Repülő Otthont.

Horváth László
elnök

Legyél te is pilóta

Kedves érdeklődő, leendő pilóta

Az ember ősi vágya a repülés! Behatolni a harmadik dimenzióba, abba a közegbe, amely életünkhöz nélkülözhetetlen, de öröklött tulajdonságainknál fogva mégsem vagyunk képesek mozogni benne.
Az ember azonban legyőzte a természetet, kitört földhözragadt tökéletlen voltából. Megteremtette a repülést, amely néhány évtizedes fejlődése során nélkülözhetetlen részévé vált az ember életének. Milliók sajátították el a repülés tudományát és közülük sokan váltak a repülés művészeivé.

Most neked is lehetőséged nyílik, hogy hódolj e romantikus technikai sportágnak!

Egy jogosítvány árán meg tanulhatsz repülni!

A Gyöngyösi Repülőklub vár minden repülés iránt érdeklődőt.

 És hogy mindez hogyan is történik?

Talán segítségedre lehetünk, hogy egy kicsit tisztuljon a kép. Először arról, hogy mi is egyáltalán a vitorlázórepülés. Ezt másképpen motor nélküli repülésnek is hívják. Ezek a pilóták olyan szerkezetekkel emelkednek a  magasba, melyeket csupán a felhajtóerő tart fenn, és a termikeket (erről még lesz szó) kihasználva repülnek hosszú-hosszú távolságokat. Hasonlóan a tengerészeknél a vitorlás az igazi hajózás, így nálunk, repülősöknél is az igazi tiszta repülést a vitorlázórepülés testesíti meg. Itt az ember a tudására, ösztöneire támaszkodva próbálja uralma alá hajtani a természet erőit.

Akkor kezdjük az elején.. Ha valaki teljesen laikusként kitéved egy sportrepülőtérre, azt láthatja, hogy a hangároknál egy-két ember lézeng, de kint a pusztában, látszólag teljesen flúgos módon több tucat ember tologat valamiféle szerkezeteket. Ezek az emberek alkotják az üzemnapot. Ott kint álldogálnak, üldögélnek, várják sorukat, hogy gépbe ülhessenek. Dolgoznak a saját, és a másik repüléséért. Természetesen senki sem születik úgy, hogy repülőgépet tud vezetni, ezt is tanulni, gyakorolni kell, mint a biciklizést, autóvezetést vagy akár a síelést.
Az ember mikor ellenállhatatlan ingert érez arra, hogy kipróbálja ezt a műfajt, először egy kétszemélyes oktatógéppel, oktató társaságában fog repülni. Ha úgy dönt, hogy neki ez bizony édes kevés volt, lehetősége nyílik arra, hogy megtudja, mitől is döglik a légy. Szóval néhány hetes elméleti képzés után megkezdheti a gyakorlati kiképzést, kevésbé hivatalosan a röpülést.
50-60 felszállás után jut el arra a szintre, amikor oktatója kiszáll mögüle és egyedül repülhet. Az egyedül repülések során a növendék az addig elsajátított tudását felhasználva emelkedik fel, repüli az iskolaköröket, majd száll le a kijelölt helyre. Ezek után megtörténik az avatás, és a kezdő növendékből B-vizsgás lesz. (Ez az egyedül repülést takarja.)
Innentől válik jogosulttá a B-vizsga jelvény viselésére. Ezen vizsgák mindegyike egy-egy minőségi változást jelent mind a növendék, mind oktatója szempontjából. Minél előrébb tart valaki a kiképzésben, annál nagyobb szabadságot és biztonságot élvezhet a harmadik dimenzióban. A kiképzést folytatva az egyedül repülés gyakorlása, a vészhelyzetek biztonságos megoldásának a gyakorlása következik. Megtanul olyan szépen és hasznosan körözni, mint a gólyák a nyári égen. Tulajdonképpen ezt a módszert nevezik termikellésnek. De először tisztázni kell, hogy mi is az a termik egyáltalán.

Termiknek nevezzük a felszálló meleg levegőt, amely a talaj felszínéről elindulva halad az ég felé, ahol azután felhőket hoz létre. Szóval termikelni is megtanul a növendék, amely tudás segítségével huzamosabb ideig is a levegőben tud maradni.

A következő megmérettetés a “C”- vizsga, ahol tíz percig kell a levegőben maradni (természetesen egyedül). Ekkor kerülhet birtokába a “C”-vizsga jelvény. E vizsga után nevezzük a növendéket teljesítmény repülőnek.
De a kiképzésnek ezzel még nincs vége. 10 percig a levegőben maradni szép teljesítmény, de ezt könnyedén túl lehet szárnyalni egy kis gyakorlással. A már megszerzett termikelési tudományt csiszolva egyre több időt képes a levegőben tartózkodni. Az út a fél-, egy-, három órán át vezet az újabb és minden eddiginél nagyobb, keményebb megmérettetésig.

“D”-vizsga, amit más néven ezüstkoszorúnak is hívnak már három részből tevődik össze. Önerőből 1000 métert kell emelkedni, 5 órát repülni (leszállás nélkül!), valamint a gépet át kell vezetni egy szomszédos repülőtérre, amely legalább 50 km-re van. Ha valaki mindezeket teljesíti, akkor elnyeri az ezüstkoszorút, amelyhez már sorszám is kapcsolódik. Ettől kezdve már nem növendéknek, hanem pilótának nevezik a repülő embert.

Ekkor teheti le a Légügyi Hatóságnál a szakszolgálati engedélyhez szükséges vizsgát. Ezzel gyakorlatilag megszerezte jogosítványát a vitorlázó repülőgépekre, megnyílt az út előtte újabb és újabb típusok felé. Kiképzését befejezte, de ez egyáltalán  nem jelenti azt, hogy számára vége a repülésnek. Megnyílik előtte a távrepülések kapuja, mely azt jelenti, hogy az ötven kilométeres távrepüléséhez hasonló távokat repülhet keresztül-kasul az országon, ahonnan ha ügyes, haza is tér. Ezeket a távokat mind-mind leszállás nélkül egyetlen nap alatt kell teljesíteni. Az egész korábbi vizsgáinak, tanulásának itt látja és érzi meg a hasznát. Aki ennek a szépségébe belekóstolt az nem tud tőle szabadulni. Újabb és újabb kihívásokat gyűrhet maga alá, birtokába véve a természetet, és annak erőit. Az ezüstkoszorú után még két vizsgajelvényt szerezhet meg a pilóta.

“E”-vizsga az aranykoszorú. Ezt akkor kapja meg, ha önerőből 3000 métert emelkedik, és 300 km-es távrepülést sikeresen végrehajt.

“F”-vizsga azaz a gyémántkoszorú 5000-méteres magasságnyerést és 500-km valamint 300 km-es szabályos háromszögű távot takar.

Jelenleg hazánkban 1919 óta 500 ember ért el aranykoszorút, gyémántot pedig 120-an. Ebből is látszik, hogy mennyire nehéz, embert próbáló sport ez.
Ha szereted a kihívásokat, ha szeretnél testközelből is megismerkedni ezzel a sporttal, az ezzel foglalkozó emberekkel, kipróbálni a vitorlázórepülést, velünk repülni, akkor bátran látogass ki a Pipishegyi sportrepülőtérre, vagy jelentkezz itt:

Elérhetőség

Hogyan találsz Pipishegyre

Ezt fontos elolvasni, hogy el ne tévedjen Gyöngyösig és még tovább.  Pipishegyre könnyen, gyorsan és egyszerűen el lehet jutni.
A legkézenfekvőbb, ha vitorlázó-repülőgéppel érkezünk helyszínre, 🙂
de persze közlekedhetünk másképp is.
 

A költőien nyolcvanas számúra keresztelt Budapest-Miskolc vasútvonalról, Vámosgyörkről ágazik le a 85-ös számú, Gyöngyösig vezető vasúti szárnyvonal. Napi tíz vonatpár közlekedik e szakaszon, és csatlakozásuk a nyolcvanas vonalon közlekedő vonatokhoz – szaknyelven – kielégítő.

A 85-ös vonalon kizárólag személyvonatok közlekednek, menetidejük 13 perc. A szárnyvonal leágazásánál fekvő Vámosgyörk állomáson az InterCityken és a tehervagonokon kívül minden vonat megáll.

A Volánbusz és a Mátra Volán Rt. Budapest-Gyöngyös között menetrendszerint közlekedő autóbuszjárataival szintén könnyen megközelíthető a város.

A buszok Budapestről a Népstadion állomásról indulnak, és nagy részük gyorsjárat. Ez azt jelenti, hogy egy és negyed órán keresztül száguld a busz az M3 autópályán.

Munkanapokon több mint 50 autóbuszpár közlekedik – ez azt jelenti, hogy hajnal hattól cirka húszpercenként indul busz.

Gyöngyös városa mellett másfél kilométerre halad az M3 autópálya. A gyöngyös-kelet (keletről érkezők részére) és a gyöngyös-nyugat  (Budapestről érkezőknek) lehajtókat kell választani.

Aki nem ragaszkodik az autópályához, az jöhet a 3-as főközlekedési úton, amely Gyöngyösön áthalad. Erről a városban a Mátrafüred feléd vezető 24-es számú úton.

Pipishegy

A Mátra szívében, a Pipis-hegyen található a repülőterünk. Alattunk Gyöngyös városa és a környező falvak, a közelben a Mátra vonulatai és a mindezek fölé emelkedő Kékes. Csillagászok sokszor használják a helyet az égbolt megfigyelésére is.

A helyszín flórája és faunája is egyedülálló. A Pipis-hegy és a Sár-hegy közötti völgyben a szubalpin klíma a növényvilágában az Alacsony-Tátra 2500 méteres magasságát idézi.

Bezzeg a Sár-hegy déli oldalán mediterrán éghajlatra jellemző flóraelemek is megtalálhatók. Ráadásul a közelben hullámzik csendesen az Ecsédi-tó, Európa harmadik legtisztább vizű tava.

Nem kell sokat tenni érte, hogy elérje a Sás-tót Mátrafüreden, az erdőrezetvátumot Mátraházán, Gyöngyösön az Orczy-kastély parkját, a Sár-hegyet illetve az ott található Szt. Anna tavat.

A Pipis-hegyen van a vidék egyetlen repülőtere, amely Európában egyedülállónak mondható: vitorlás repülőgéppel az elérhető legmagasabb légköri rekordokat döntötték itt meg.

A környéken rengeteg a látnivaló:
– Gyöngyösön a Ferences kolostor, a Grassalkovich-ház, a városi Könyvtár, a Kálvária-kápolna, a Vármegyeháza és a Szent Orbán Római katolikus templom;
– Kékestető, amely a maga 1014 méterével tornyosul fölénk.

Végigjárhatunk jó néhány emlékművet, szobrot is: Gyöngyösön vár a Huszár-szobor, Károly Róbert szobra, a Mária koronázása-szobor, a Pieta-szobor és a Szent Donát-szobor is.

Ha eddig kimaradt volna az életéből, Gyöngyösön bemerészkedhet a Ferences Műemlék Könyvtárba, a Mátra Múzeumba, a Palóc népművészeti kiállításra és a Szent Bertalan-templom Kincstárába is.